All categories

Három éve lépett először együtt közönség elé Miklósa Erika és Balázs János, hogy megkeressék azt a közös hangot, amely mindkettejük zenei területének, az operaműfajnak és a zongorairodalomnak is sajátja. Magától értetődő módon talált egymásra e két világ és a két előadó, hiszen mind az opera, mind a zongoraművészet ragyogását élte a romantika korában, s újbóli fellángolását a múlt évszázadban.

Szükséges-e a forradalom a zenében? Szükséges-e ledönteni a falakat, átlépni a határokat ahhoz, hogy maradandót hozzunk létre? Nos, ahelyett, hogy zeneesztétikai sorozatot indítanánk inkább annak járunk utána, a kortárs hangversenykritika szerint mennyire volt forradalmár előadóművész Paganini, Liszt, Rahmanyinov, Toscanini, Callas, Horowitz vagy Cziffra György?

Egy bő évszázaddal azután, hogy Liszt Ferenc a feje tetejére állított mindent, amit a zongorajátékról gondolt a kor közönsége, a budapesti éjszakában Cziffra György pokolian nehéz parafrázisokkal kápráztatta el az éjszakai bárok és eszpresszók vendégeit. „Estéimet néha nonstop hangversennyé változtattam”– emlékezett vissza önéletrajzában.

Szükséges-e a forradalom a zenében? Szükséges-e ledönteni a falakat, átlépni a határokat ahhoz, hogy maradandót hozzunk létre? Nos, ahelyett, hogy zeneesztétikai sorozatot indítanánk inkább annak járunk utána, a kortárs hangversenykritika szerint mennyire volt forradalmár előadóművész Paganini, Liszt, Rahmanyinov, Toscanini, Callas, Horowitz vagy Cziffra György?

Szükséges-e a forradalom a zenében? Szükséges-e ledönteni a falakat, átlépni a határokat ahhoz, hogy maradandót hozzunk létre? Nos, ahelyett, hogy zeneesztétikai sorozatot indítanánk inkább annak járunk utána, a kortárs hangversenykritika szerint mennyire volt forradalmár előadóművész Paganini, Liszt, Rahmanyinov, Toscanini, Callas, Horowitz vagy Cziffra György?

Szükséges-e a forradalom a zenében? Szükséges-e ledönteni a falakat, átlépni a határokat ahhoz, hogy maradandót hozzunk létre? Nos, ahelyett, hogy zeneesztétikai sorozatot indítanánk inkább annak járunk utána, a kortárs hangversenykritika szerint mennyire volt forradalmár előadóművész Paganini, Liszt, Rahmanyinov, Toscanini, Callas, Horowitz vagy Cziffra György?

Szükséges-e a forradalom a zenében? Szükséges-e ledönteni a falakat, átlépni a határokat ahhoz, hogy maradandót hozzunk létre? Nos, ahelyett, hogy zeneesztétikai sorozatot indítanánk inkább annak járunk utána, a kortárs hangversenykritika szerint mennyire volt forradalmár előadóművész Paganini, Liszt, Rahmanyinov, Toscanini, Callas, Horowitz vagy Cziffra György?

Szükséges-e a forradalom a zenében? Szükséges-e ledönteni a falakat, átlépni a határokat ahhoz, hogy maradandót hozzunk létre? Nos, ahelyett, hogy zeneesztétikai sorozatot indítanánk inkább annak járunk utána, a kortárs hangversenykritika szerint mennyire volt forradalmár előadóművész Paganini, Liszt, Rahmanyinov, Toscanini, Callas, Horowitz vagy Cziffra György?

Szükséges-e a forradalom a zenében? Szükséges-e ledönteni a falakat, átlépni a határokat ahhoz, hogy maradandót hozzunk létre? Nos, ahelyett, hogy zeneesztétikai sorozatot indítanánk inkább annak járunk utána, a kortárs hangversenykritika szerint mennyire volt forradalmár előadóművész Paganini, Liszt, Rahmanyinov, Toscanini, Callas, Horowitz vagy Cziffra György?

Mozart: C-dúr fantázia és fúga, K. 394, A-dúr szonáta, K. 331, a-moll rondó, K. 511 *** Schumann: Bunte Blätter, op. 99